„A játék öröm. Amikor játszunk, egységben vagyunk önmagunkkal és egynek érezzük magunkat a világgal. Ez a gyermekkor bölcsessége. Nem szükséges hogy megtanítsák nekünk, de hogy eljövendő életünk gyümölcsöző legyen, a játék szükséges és nagy jelentőséggel bír tevékenységünk között. A felnőtt szerepe, hogy a kisgyermek védelmezője legyen, ugyanakkor magában is megtalálja a gyógyító hatású gyermekkort, amely gazdagabbá teszi az életet.”
„A játék olyan tevékenység, amelynek révén először tapasztaljuk meg az együttműködést, a kockázatot, az alkotóképességet, ismerkedni kezdünk a fizikai világ törvényeivel és felépítésével. Elősegíti a gondolkodás és a mozgás fejlődését, fejleszti a problémamegoldás képességét, erősíti az esztétikai fogékonyságot, finomítja a beszédkészséget. Megtanítja kezelni a csalódást és az örömöt, erősíti céltudatosságunkat, akaraterőnket, az önmotivációt, segít rátalálnunk saját egyéniségünkre, kedvezően hat az empátiánkra. A játék közben összhangba kerül a fej, a kéz és a szív. Alapvető fontosságú mindannyiunk számára és bár változik, ahogy érettebbek leszünk, teljesen sosem tűnik el az életünkből…”
„..Amikor olyan szociális kérdésekről vitatkozunk, mint a tolerancia, az állampolgárság, a tisztelet, a béke, a konfliktusok és az etnikai vagy ideológiai nézeteltérések, nem szabad elfelejtkezni arról, hogy saját gyermekkori élményeink hogyan járulnak hozzá mai társadalmunkhoz, erősségeihez és gyengeségeihez egyaránt…”
(Clouder-Nicol:Kreatív játékok sorozat Waldorf -pedagógia alapján)
